A változások jelentős része nem érint egy átlagos webshopot, ezért most ezeket nem vesszük sorra. Csak azokat a változásokat emeljük ki, amelyek a webshopja számára is fontosak.

A fogyasztó személyét (2. § a) pont) pontosította a jogalkotó. Egyértelműsítette, hogy a magánszemélyeken kívül a például a gazdasági- és civil szervezetek vagy a társasházak is fogyasztónak minősülnek, ha saját felhasználásra - nem továbbértékesítésre - vásárolnak, vagy az ajánlatunk és kommunikációnk címzettjei. Ez fontos szempont például a nyolc munkanapos elállás esetében, nem zárhatók ki a cégek sem belőle.

Egy új bekezdés (4/A. § (3))  a forgalmazó kötelességei közé rendeli a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel történő ellátását, ha azt a gyártó elmulasztotta volna.

A vételárat forintban fel kell tüntetni, a fizetőeszköz nemét (forint) fel kell tüntetni (14. §. (4.)), a kereskedelmi kommunikációban az egységárat is meg kell adni (14. §. (6)). Ennek oka, hogy az árfeltüntetési szabályok megtartásának hatósági ellenőrzését egyes termékkörök kapcsán (pl. kozmetikai cikkek, ruházati termékek) kifejezetten megnehezíti, hogy a terméken az ár mellett sok esetben számos egyéb megjelölés (pl. kódszám) is szerepel, melyeket a fogyasztó egyéb megjelölés hiányában tévesen értelmezhet.

A Törvény összhangba hozza az egységár fogalmát a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I.30.) NFGMSZMM együttes rendeletben foglaltakkal.

A 17/A. §. módosítása a panaszkezelési eljárást részletesen definiálja. A telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panaszt a vállalkozás köteles egyedi azonosítószámmal ellátni, ez újdonság. Az azonnal nem orvosolható panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek minimális adattartalmát a Törvény tartalmazza. A jegyzőkönyvet és ez alapján a fogyasztónak adott válasz másolatát 5 évig meg kell őrizni.

A panasz kivizsgálására és érdemi megválaszolására 30 naptári napot biztosít a Törvény, de itt megjegyezzük, hogy a termékszavatossághoz kapcsolódóan a panasz megválaszolására három munkanapot határoz meg a jogszabály. A panasz elutasítása esetén a további hatósági és békéltető testületi eljárások lehetőségéről és azok eléréséről (levelezési cím) a fogyasztót tájékoztatni kell.

Sok helyen tévesen jelent meg, hogy kötelező ügyfélszolgálatot üzemeltetni és azt a hét egyik napján legalább 12 órán keresztül nyitva tartani. Ez a kötelezettség (17/B. §.) a közszolgáltatókra vonatkozik.

A békéltető testülettől a fogyasztó és a vállalkozás is kérhet tanácsot, de nem konkrét esetről, hanem az eljárási rendről. Panaszt a fogyasztó akkor nyújthat be, ha máshol eljárást nem kezdeményezett. Így kizárható, hogy a megsértődött vevője "mindenkinél" bepanaszolja egyszerre.

A 29/A. §. a manapság a törvényalkotásban folyamatosan jelen levő törekvést ülteti át, hogy a megtagadott vagy át nem vett postai küldemények is kézbesítettnek tekintenhetőek. Ez elleni fellebbezés a 33. §. alapján gyakorolható.

Új elem a közérdekű igényérvényesítés (38. § - 39§.), amikor nem a fogyasztó, hanem például egy érdekképviselet indít eljárást a fogyasztók nagyobb csoportja érdekében, nem konkrét esetben.

A 47. §. felsorolja, hogy milyen szankciókat és mekkora bírságokat vethet ki a hatóság, ha mulasztást tapasztal. A módosítás célja a fogyasztóvédelmi hatóság  által alkalmazható jogkövetkezmények gyakorlati szempontokon alapuló korrekciója. E paragrafus célja a kkv-k védelme, hogy kiszámíthatóbb és elviselhetőbb legyen egy ilyen eljárás, például a kiszabható bírság felső határának csökkentése is ezt szolgálja. A szankciók között helyet kapott a bírságolást megelőző figyelmeztetés, tapasztalatunk szerint ezt kisebb fajsúlyú esetekben a hatóság eddig is alkalmazta.

A fogyasztóvédelmi bírság adók módjára behajtható lesz (48. §. (7)).

Sok sikert a változások alklamazásához.