A megfelelő tájékoztatás miatt nem csak az ügyfelek lesznek elégedettebbek, hanem elkerülhetjük az esetleges büntetés kellemetlenségét is, hiszen a fogyasztóvédelmi bírság minimális összege 15.000 Ft, viszont ez az összeg 500.000 Ft vagy magasabb is lehet. Tehát online üzleti tevékenység végzése esetén mindenképp érdemes figyelembe venni az alábbi pontokat.

A 2001. évi elektronikus kereskedelmi törvény sok fontos kérdést szabályoz. A 2008. szeptember 1-től hatályos 4. § az adatszolgáltatási kötelezettséggel foglalkozik, így ezt érdemes figyelembe venni az impresszum elkészítésénél.

A törvény kiköti, hogy elektronikus úton, könnyen hozzáférhető módon kell megjeleníteni ezeket az adatokat, ezért célszerű egy külön impresszum, vagy üzemeltető oldalon vagy fülön megjeleníteni ezeket.

• A törvény fontos változása, hogy 2014. január 1-től kötelező feltüntetni a tárhelyszolgáltató adatait is. Ki a tárhelyszolgáltató? Az a cég vagy személy, akinél a webáruházban megjelenő adatok tárolva vannak. Bár ez megegyezhet a domain nevet regisztrálóval, ez nem mindig van így, erre fontos odafigyelnünk. Milyen adatokat kell megjeleníteni?
  • A tárhelyet szolgáltató cég székhelyét,
  • telephelyét,
  • elérhetőségeit,
  • e-mail címét, amin keresztül a szolgáltatást igénybe vevők kommunikálhatnak a tárhelyszolgáltató céggel. Ennek oka az, hogy az esetleges kifogásolható tartalmak eltávolítására szolgáló kéréseket a tárhelyszolgáltató felé is lehessen jelezni.

A tárhelyszolgáltató adatait nem kell közölni, ha a tárhelyszolgáltatás jellegéből adódóan azok egyébként is megismerhetőek. Bár technikai ellenőrzéssel viszonylag könnyen meg lehet ismerni az adott honlap tárhely szolgáltatóját, célszerűbb feltüntetni azt az impresszumban, mint utólag büntetést fizetni, amennyiben nem vagyunk biztosak abban, hogy ránk vonatkozik-e ez az előírás.

Mik azok az adatok, amiket elérhetővé kell tegyünk a felhasználók számára?

• A szolgáltató nevét: tehát a hivatalos cégnevet, vagy egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó nevét.
• A szolgáltató székhelyét, telephelyét vagy lakcímét. A cégjegyzékben szereplő hivatalos székhelyet vagy telephelyet kell feltünteti, magánszemély esetén pedig a lakcímet.
• A szolgáltató elérhetőségeit. A törvény kitér arra is, hogy meg kell adni egy rendszeresen használt e-mail címet. Ezek az elérhetőségek egyébként is fontosak, hogy az ügyfelek könnyen elérjék cégünket. *Nyilvántartásba vett szervezetek esetén, a nyilvántartásba vevő bíróság vagy hatóságot, és a nyilvántartásba vételi számot is fel kell tüntetni. Tehát pl. egy webáruházat üzemeltető cég esetén az adott cégbíróságot. *Engedélyköteles tevékenység esetén az azt engedélyező hatóság megnevezését, elérhetőségét, és az engedély számát. *Ha a szolgáltató ÁFA alany, akkor fel kell tüntetni a szolgáltató adószámát. *Előírt vagy önkéntes kamarai tagság esetén meg kell adni a kamarának a nevét, ahol tag a szolgáltató. Egy cég esetén tehát a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamara nevét kell megadni.
• Szabályozott szakmák esetén természetes személynél az adott szolgáltatáshoz kapcsolódó szakképzettségének, szakmai és tudományos fokozatának, és annak a tagállamnak a nevét, ahol a szakképzettséget, illetve fokozatot szerezte. Egy hivatkozást is szükséges feltüntetni a letelepedés hely szerinti állam szabályaira, amely a szabályozott szakma gyakorlására alkalmazandó.

Cookiek és az EU

2015 őszétől egyre több magyar weblapon is látni lehet a sütik használatra való beleegyezés kérését. Az Európai Unió már 2011-ben kiadott egy erre vonatkozó szabályozást, amihez a 29-es munkacsoport egy véleményt is megfogalmazott a megvalósítás lehetőségeivel kapcsolatosan. Az Adatvédelmi törvény 2015. október 1-i módosítása miatt pedig nagyon sokan figyeltek fel erre az EU-s szabályozásra, és kezdték el alkalmazni a cookie figyelmeztetést a weblapjukon.

De mi is az a süti? A sütik vagy - angolul cookiek – olyan kis méretű szövegfájlok, amiben a webszerver adatokat tárol a böngészőn keresztül a felhasználó internetes eszközén. Cookie-k segítségével lehetséges az, hogy nem kell minden egyes oldalbetöltéskor bejelentkeznünk egy honlapra, sütiken keresztül maradhatnak meg beállítások. A felhasználói élmény javítása, keresési találatok pontosítása, személyre szabottabb reklámok megjelenítése is ezen keresztül történik.

A 2003. évi C. törvény 155. § (4) kimondja:

Egy előfizetőnek vagy felhasználónak elektronikus hírközlő végberendezésén csak az érintett felhasználó vagy előfizető világos és teljes körű - az adatkezelés céljára is kiterjedő - tájékoztatását követő hozzájárulása alapján lehet adatot tárolni, vagy az ott tárolt adathoz hozzáférni.

Így ezt a törvényt, valamint az EU-s irányelveket figyelembe véve célszerű a süti használatról tájékoztatni honlapunk felhasználóit.

Az EU-s ajánlás szerint nem feltétlenül szükséges a tájékoztatás akkor, ha a sütit:

• jelszóval védett munkamenethez használjuk, tehát ahhoz, hogy különböző aloldalakon belépve maradjon a felhasználó,
• a bevásárlókosárhoz – webáruházaknál,
• biztonsági cookie – a visszatérő felhasználó azonosításához használjuk,
• felhasználói adatbevitel segítése,
• felhasználói felület testreszabását segítő cookie-k,
• médialejátszót segítő átmeneti sütik.

Viselkedés alapú cookie-k használatakor – ilyen pl. a célzott hirdetések küldéséhez használt süti – viszont erősen ajánlott a beleegyezés kérése a felhasználótól. Ehhez hasonló példák:

• Közösségi nyomkövető cookie-k,
• Harmadik fél reklám tartalmát segítő sütik,
• Saját, és harmadik fél elemző eszközeit segítő cookie-k. Tehát pl. Google Analytics látogatottság elemző használatakor.
•  

Az EU ezen kérdést vizsgáló bizottsága fontosnak tartotta, hogy:

• Megfelelő tájékoztatást kapjanak a felhasználók, azok pontosak, és egyértelműek legyen.
• Előzetes legyen, tehát a süti elhelyezése előtt tájékoztassuk a felhasználót.
• Egyértelmű legyen a hozzájárulás: a felhasználó aktív döntésén alapjon.
• A felhasználó önként dönthessen, hogy hozzájárul a cookie elhelyezéséhez, vagy nem.

Webáruház üzemeltetésekor, különböző keretrendszer technológiák használatakor célszerű a felhasználó hozzájárulását kérni, hiszen az ilyen típusú oldalak mindenképp használni fognak sütiket, és Google Analytics és ahhoz hasonló elemző eszközök használatakor pedig olyan sütik keletkeznek, amihez az EU előírja a felhasználó hozzájárulásának kérését.

A hozzájárulást kérő form-on célszerű elhelyeznünk egy hivatkozást a leírásra is, ahol az EU-s irányelveknek megfelelően tájékozatjuk az ügyfeleket arról, hogy milyen célból és mennyi ideig érvényes cookie-kat tárolunk az eszközükön.

Felhasznált irodalom:
http://www.jogiforum.hu/hirek/34821 http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/domokos_marton__sutiszorny_megerkezett[jogi_forum].pdf